A beton alapanyaga csak cement, víz és kavics volt. A cement megtakarítása és a beton teljesítményének javítása érdekében a keverőbetont gyakran összekeverik gél-koagulált szemcsés nagyolvasztó maradékkal és a hőerőmű által őrlés után termelt szénhamuval. Ásványi termékek, amelyekből most hiány van. Az elmúlt évtizedekben a hazai és külföldi mérnöki építés gyors fejlődésével azonban fokozatosan szembesült a feszes rózsaszín és a szénhamu problémájával. Hazámban is előfordultak ilyen problémák, különösen a délnyugati régióban, szűkös a hamuellátás, és más területeken is gyakran előfordul a liszt és a szénhamu képződése. Ezért új típusú keveréket kell találni, amely könnyen beszerezhető, minőségi és alacsony árú. Az utóbbi években a természetes homokkészletek kimerülésével elterjedt a műhomok alkalmazása, majd egy új ipari hulladékból új ipari hulladék is keletkezett.
Mivel az emberek nem ismerik a kőport, és úgy vélik, hogy káros a betonra, nem használható. Ez nemcsak az erőforrások pazarlását okozza, hanem környezetszennyezést is okoz. Az elhagyott kőpor felhalmozódása nagy mennyiségű földet foglal el. A kezelés módja sürgető probléma. Ezért ezeknek a kőporoknak a használata és az ésszerű használat nemcsak a kőpor környezetszennyezését küszöbölheti ki, hanem gondoskodhat a mechanizmushomok előállításáról és felhasználásáról is. A kőpor képződési folyamata nagy arányú, általában 600 m2/kg feletti területet tesz lehetővé, ami lehetővé teszi keverékként történő felhordását betonba. Az elmúlt években a kőpor fokozatosan a beton trendjévé vált.
1. A kövek mechanizmusa a betonban
A betonban lévő kőpor hatásmechanizmusáról két fő vélemény létezik: az egyik nézet szerint a kőpor nem aktiválódik, és töltőhatást fejt ki a betonban. A kőpornak bizonyos töltőhatása van a gél anyagára, ami javíthatja a pórusok jellemzőinek felületi szerkezetét, a zagyot és a beton összegyűjtését; egy másik nézőpont az, hogy a kőpornak van egy bizonyos vulkáni hamu aktivitása, és képes kifejteni a vulkáni hamu hatását. A fenti két hatás mellett a kőpor a cement hidratációs reakcióiban is részt vehet, ami bizonyos hatással van a beton működőképességére és tartósságára. A kőpor hatásmechanizmusa szerint a betonban lévő finomanyag pótlási része a betonban keverő betonkeverő anyagként használható.
2. A kőpor rész finom adalékanyagot helyettesít
A kőpor bizonyos mennyiségen belül képes kitölteni a sűrű és mikro-összetevő hatást, és jelentősen javítja a beton egyszerűségét, és a beton páralecsapódási ideje szinte nincs hatással. Csökkentheti a cement mennyiségét és csökkentheti a hőmérséklet-emelkedés hőmérsékletét, ami nagyon kedvező a hőmérsékleti feszültség csökkentésére és a beton repedési teljesítményének javítására. Hazámban az olyan vízenergia-projektek, mint a Pingding, a Rock Beach, a Jiangyu, a Fenhe, a Baishi és a Huang Dan, kőport alkalmaztak finom sóder helyett, és jó eredményeket értek el.
Egyes hazai tudósok cement, szénhamu és kőpor kompozit kompozit gél anyagok kutatását javasolták. A cement, szénhamu és kőpor részecskéi közötti "kitöltő hatás", a részecskék közötti rés csökken, a résvíz csökken, a szabad víz pedig nő, a hígtrágya folyékonysága nő. Tanulmányozzák a cement, a szénhamu és a kőpor háromkomponensű porrendszerének hatásait a hígtrágya folyékonyságára és degenerálódására. A teszt által javasolt optimalizált és kooperatív arány: 34 százalék a cement, 23 százalék az őrölt mangán-vas salak és 43 százalék a mészkőpor. Trichous kompozit gél anyag. E tekintetben számos tanulmányt valós projektekkel kombinálva végeznek. A fő módszer a kőpor (vagy magas kőpor a homokban) használata. A kőpor szemcsemérete általában 80 μm alatti. A befagyasztott teljesítmény közös mutatóit elvégzik.
A zúzóbeton gát építőanyagában a liszt hamu forgatható. A hamu betonban betöltött szerepe elsősorban a cementhidratáció során létrejövő CA (OH) 2 második hidratációs reakciójának köszönhető. Rések, javítsa a betont és könnyű. Az én hazámban a betongátak zúzására szolgáló jellemzői az alacsony gélesedésű anyagok és a nagy teljesítményű szénhamu adagolása (50–70 százalék). Ha ugyanazt a süllyedést kell fenntartani, csökkenthető a kőporral kevert beton mennyisége, ami hatással lesz a beton számos tulajdonságára. A kőpor könnyen beszerezhető és olcsó anyag. Sok kőport is hoz az adalékanyag feldolgozási folyamata során. Ha nem használják, akkor nem csak a helyszín rakodását veszi fel, hanem a környezetet is szennyezi. Ha felhasználható keverőanyagként az anyagok keveréséhez, akkor helyettesítheti az egyre ritkábban előforduló port és szénhamut, valamint a viszonylag drága szilíciumport vagy salakot, aminek a valóságban nagy jelentősége lesz.
3. Kőpor, mint betonkeverő anyag
3.1 A kőpor, mint betonkeverő anyag megvalósíthatósága és jelentősége
A hagyományos vélemények szerint a kőpor egyfajta inert anyag, kis finomságú. Nemcsak kiegészítheti a finom részecskék hiányát a betonban, növelheti a szilárd anyag felületének arányát a víztérfogathoz viszonyítva, ezáltal csökkentve a vizet és az eltávozást. Formázzunk puha pépet vízzel, hogy javítsuk a betont és a könnyűséget.
3.2 Kőpor betonkeverő anyagként történő alkalmazásának hazai és külföldi alkalmazása
Egyes vízenergia-projektekben hazám kőport fogadott el keverékként néhány cement helyettesítésére, amelyet sikeresen alkalmaztak. A Longtan vízierőmű például kőport használ a por és a szénhamu 25 százalékának helyettesítésére, és betonkeverő anyagként használják, ami kevés hatással van a zúzóbeton VC értékére. Esszencia Ha a kísérlet tartalma 18 százalék körül van, akkor a zúzóbetonkeverés és a tárgy tulajdonságai jelentősen javultak, és tovább javítható. A mikrokőpor a betonkeverő anyagok aprításának fontos részévé vált. Számos külföldi kutatás is sok kutatást végzett. Például a japán Chiyaka gát, vagyis a por és a szénhamu 55 százalékát kőporral cserélték ki a beton zúzására. A külföldön levont következtetések alapvetően megegyeznek a hazai eredményekkel. A kőpor bizonyos mértékig elősegítheti a beton makroteljesítményét.
3.3 Elégtelen hazai és külföldi kutatás
Jelenleg a kőpor keverőanyagként való alkalmazását kevésbé kutatják. A kutatás fő tartalma a beton makroteljesítményének hatása. A mikroszerkezet hidratációs jellemzői, a gél anyagrendszer hidratáltsága, valamint a kőpor szerepének mechanizmusa a gél anyagrendszer hidratálásában a A kutatómunka teljes körűen nem történt meg. Mivel a kőpor jelentős gyakorlati jelentősége lehet a jövőbeni keverőanyagban és a betonkompozit gél anyagok kőpor keverésével történő aprításának hidratációs jellemzőinek jelenlegi kutatásában, ezért átfogóbb és alaposabb kutatásra van szükség. , amely nagymértékben elősegítheti, hogy nagymértékben népszerűsítse, mivel a kőpor keverőanyagként történő alkalmazása a beton aprításában óriási szerepet fog játszani a környezetszennyezés csökkentésében, a mérnöki költségek csökkentésében, az erőforrásválság enyhítésében és a fenntartható fejlődés elősegítésében. hazám nemzetgazdasági felépítése.
4 Következtetés
Azokon a területeken, ahol viszonylag kevés a por- és szénhamu, vagy a por és szénhamu távolsági szállítása befolyásolja a betonzúzás és a gátak gazdaságosságát, por- és szénhamu helyett kőporral lehet betont zúzni. A környezet csökkentheti a beton hőmérséklet-emelkedését, javíthatja a zúzóbeton betakarítását és aprítását, jó gazdasági és társadalmi előnyökkel járhat, és segíthet javítani a nagy mennyiségű zúzóbeton repedését. Ezért, figyelembe véve a kőpor használatát egyes finom adalékanyagok helyettesítésére, vagy kőport keverőanyagként a zúzóbetonnal némi por és szénhamu helyett, az együttműködési arány kialakítása az építési követelményeknek megfelelően teljes mértékben megvalósítható.
