A galvanizálás egy felszíni kezelési technológia, amelyet elsősorban a fém, ötvözet vagy más anyagok cinkrétegének kialakítására használnak, hogy gyönyörű és rozsdamentes hatásokat érjenek el. Ezt a technológiát különféle módon lehet elvégezni, például forró horganyzó, elektro-galvanizáló (hideg galvanizáló) stb.
A horganyzás fő célja a fémfelületek korróziójának megelőzése. A természetes környezetben, különösen nedves vagy korrozív környezetben, a fémek hajlamosak a rozsdara. A galvanizálás révén sűrű cink -karbonátfilm képződik a fém felületén. Ez a film hatékonyan elkülönítheti a fémet a korrozív környezetből, ezáltal megvédve a fémet a korróziótól. Ezenkívül a cink áldozati jellege azt is jelenti, hogy amikor a cinkréteg megsérül, a cink gyorsabban korrodálódik, mint maga a fém, és tovább védi az alatta lévő fémet.
Milyen típusú horganyzás van?
A horganyzás típusait elsősorban két szempontból lehet besorolni: a folyamat módszere és a fürdőszürke összetétele.
Folyamat módszer:
Hot-DIP horganyzás:
Ez egy olyan folyamat, amelyben a fémet az olvadt cinkbe merítik, hogy cinkréteget képezzenek a fém felületén. Ez a módszer nagy vagy nehézfém alkatrészekhez alkalmas, mivel magasabb hőmérsékletet és nagyobb berendezéseket igényel.
Hideg galvanizálás (elektro-galvanizálás):
Ez egy olyan technika, amely kémiailag egy cinkréteget képez egy fémfelületen szobahőmérsékleten. A hideg galvanizálás, más néven elektro-galvánizálás, tovább lehet osztani a különféle bevonási fürdőtípusokra.
A oldat kompozíciójának bevonása:
Lúgos horgaizálás:
Az ilyen típusú galvanizálás lúgos oldatot használ, amely általában cianidot vagy cinkátot tartalmaz, mint a fő sót. Az lúgos horganyzást széles körben használják jó korrózióellenes tulajdonságai miatt.
Savas galvanizáló:
A savas oldatok használata a galvanizáláshoz ugyanolyan hatékony, de az alkalmazási forgatókönyvek korlátozottak lehetnek.
Specifikus galvanizáló oldat osztályozás: Az galvanizáló oldatok besorolása szerint négy fő kategóriába sorolható: cianid horganyzás; zincme galvanizálás; klorid galvanizáló; és a szulfát horganyzó.
Ezen túlmenően vannak olyan típusú cink -bevonat, mint például a színes cink és a fényes cink, amelyeket a bevonat megjelenése és funkcionális tulajdonságai alapján neveznek el.
A galvanizálás típusai közé tartozik a forró dip-horgaizálás, a hideg-dip-horgaizálás (elektro-galvánizálás) és a különféle típusú fürdőkompozíciók (például lúgos, savas, cianid, cincate stb.). Minden típusnak megvan a sajátos alkalmazása és előnyei, és a megfelelő horganyzó típus kiválasztása a végterméki igényektől és a környezeti feltételektől függ.
A különbség az elektro-galvanizálás és a forró horganyzás között
| Összehasonlító elem | Galvanizálás (hideg horganyzás) | Forró dip galvanizálás (forró dip cink) |
|---|---|---|
| Folyamat alapelv | A cink -ionok az oldatból az elektrokémiai reakciók révén bevont anyag felületére redukálódnak. | A bevont anyagot közvetlenül az olvadt cinkbe merítik, ami a cink betartását és a cinkréteget képezi. |
| Cinkréteg vastagsága és tapadása | A cinkréteg általában vékony, megközelítőleg a 3-5 mikronok tartományában. | A cinkréteg viszonylag vastag, általában 10 mikron felett, és néha akár tíz -száz mikronot is elér, erősebb tapadást és korrózióállóságot biztosítva. |
| Megjelenés és felületkezelés | A felület általában simább és esztétikai szempontból kellemesebb, vékony és egyenletes rétegének köszönhetően. | A felület kissé durvabbnak tűnhet a vastagság miatt, és hajlamos a folyamatjelekre és a kisebb cseppekre. |
| Környezeti alkalmazkodóképesség és korrózióállóság | Vékonyabb rétegével viszonylag jó korrózióállósággal rendelkezik korrozív környezetben, például savban és lúgban. | Vastagabb cinkrétege jobb korrózióvédelmet kínál, különösen hosszabb ideig szigorú környezetnek kitett alkalmazásokban. |
| Költség- és szennyezés problémái | A költségek viszonylag alacsonyak, de nagy mennyiségű vegyi anyag felhasználása miatt a környezetszennyezés viszonylag magas. | Noha a költségek magasabbak, az alacsonyabb szennyezés és a cink nagyobb felhasználási aránya miatt magasabb környezeti követelményekkel járó helyzetekben népszerűbb. |


















